Néhány szó a félvezetőket tartalmazó eszközeinkről

Kevés embernek jut eszébe televíziózás, számítógép használat, telefonálás közben a félvezető kifejezés, pedig valamennyi eszköz nemcsak tartalmaz félvezető anyagokat, hanem elképzelhetetlen lenne működésük ezek nélkül az anyagok és a belőlük készített áramköri elemek nélkül.
Néhány példa a félvezetők felhasználására:
Ilyen félvezetőeszköz-sűrítmény az integrált áramkör; a mai számítógépek mikroprocesszorai (CPU) több millió tranzisztort tartalmaznak; a LED tv-k képernyőjének hátulról történő megvilágításához fénykibocsátó diódákat használnak. Pl. a Philips gyár olyan képernyőket készít, amelyeknek 10 sorában és 16 oszlopában, azaz 160 világítási szegmensbe rendezte el a LED-eket. Minden szegmens 9 darab LED-et tartalmaz. Ezek a televíziók akár 40%-os energia-megtakarításra is képesek.
Egy másik rendkívül fontos területe a félvezetők használatának a napelemek készítése. A napelemek a Nap által kisugárzott energiát alakítják elektromos árammá. Jelenleg a leghatékonyabb napelemek hatásfoka ~18% körüli, de ez még sokat fog javulni. Már kifejlesztették a laboratóriumi körülmények között ~40% körüli hatásfokkal működő napelemet is.
Természetesen a felsorolást még hosszan folytathatnánk.
A leggyakrabban használ félvezető anyag a szilícium (Si).

A szilíciumról

A szilícium szürke színű, fémesen csillogó, nagyon kemény, a félfémek közé tartozó anyag. Az elemi szilíciumot Berzelius fedezte fel 1823-ban. A földkéreg második leggyakoribb eleme, körülbelül 29% szilíciumból áll, így a szilíciumból körülbelül ugyanannyi van a Földön, mint az oxigén kivételével az összes többi anyagból együttvéve. Az elemi szilíciumkristály szerkezete megegyezik a gyémánt (C) kristályszerkezetével.

A szilícium természetben kötött állapotban fordul elő. Legegyszerűbb és egyik leggyakoribb vegyülete a szilícium-dioxid, SiO2.
Szilícium-dioxid a:
    kvarc: a víztiszta kvarcot hegyi kristálynak vagy máramarosi gyémántnak nevezik, festett fajtája az
    ametiszt (mangán- és vasvegyületek festik ibolyára)
    citrin (sárgára színezett kvarc)
    füsttopáz (szerves anyagok festik szürkésbarnára)
    onix, az achát, a jáspis, a kalcedon (vasoxidtól festi barnára vagy vörösre)
    gránitnak, porfírnak, kristályos palának összetevője a szilíciumdioxid
    opál, cristobalit
    A tengeri homok többé-kevésbé tiszta kvarc.
Szilikátok formájában:
    földpátok, csillám, kaolin, zsírkő, gránit, homokkő, ultramarin, lazúrkő
A szilícium neve a kovakő latin nevéből (silex) származik.